TestNevelő ≠ Torna tanár

A TestNevelő képzés létrejötte annak a folyamatosan fennálló és erősödő igénynek tudható be, hogy a TestSzobrász kezeléseket kapott emberek mozgásigénye érezhetően megnő. Az utóbbi 4-5 évben próbáltuk a vendégeinket már meglévő jól működő fitness vállalkozásokhoz küldeni, javasolva jógát, személyi edzést, futás elemzést vagy éppen falmászást. A tapasztalatunk az volt, hogy egy-egy vendég ha bele is kezdett valamilyen tevékenységbe, az nem tudott szerves része maradni az életmódjának.

Ennek legfőbb oka, hogy a hozzáférhető mozgás és sport tevékenységek olyan szintről indulnak a mozgáskultúra fejlesztésében, amire az utcáról bemenő ember nem felkészült, egyszerűen nincs meg a mozgás készsége, képessége és testtudata ahhoz, hogy egy egyszerűnek tűnő, de valójában nagyon komoly alapokat igénylő edzéstervet, vagy gyakorlást folyamatosan csináljon. Ehhez az esetek többségében társul az alulmotiváltság, amit a személyes figyelem hiányából eredő nem megfelelő terhelés, kihívás, elvárás hoz létre.

A TestNevelő képzés célja ezért az, hogy olyan szakembereket képezzen, akik képesek felmérni, megállapítani a mozogni vágyó mozgás készégét, képességét és annak fejlesztésére megfelelően motiváló, kihívásokat tartogató szmélyreszabott programot tudjon kínálni.

A TestNevelő ezért a mozgás oktatás és edzés elmélet szokásrendszerétől eltérő módon, egy új szemlélettel dolgozik.  Ez szakmailag az SFMA rendszer által összegyűjtött alapelvek mentén a fejlődési mozdulatok vagyis az idegrendszeri fejlődés, a testtályak egymásrautaltságának ismerete és a megváltozott mozgató rendszeri működés megértését jelenti.

Gyakorlatban a TestNevelő először megállapítja egy kb. egy órás foglalkozás alkalmával, hogy a mozogni vágyó mozgáskultúrája milyen szinten van. Hogyan képes használni, mozgatni a testét alapvető, hétköznapi mozdulatokban. Itt nem specializált ügyességi gyakorlatokra érdemes gondolni, hanem mondjuk reggel az ágyból való felkelés, a fésülködés, vagy lehajlás, esetleg tolatás közbeni hátratekintés jellegű napi rutin mozdulatokra. 

Ezen összegyűjtött mozdulatok szabványosított rendszere megmutatja a mozdulatok elvégzéséhez alkalmazott stratégiákat és mintákat és rámutat ezek közül azokra amelyek hátráltatják, esetenként akadályozzák a mozgást. Ez az akadály jelentkezhet lecsökkent mozgás terjedelemben, pl.: nem tudja felemelni a karját a feje fölé, nem tud törökülésben ülni, nehezére esik bekötni a cipőjét, vagy napi szinten fájdalom kísér bizonyos mozdulatokat.

Amint ezen mozdulatok és az azokat befolyásoló testrészek beazonosításra kerülnek a TestNevelő számára világossá válik, hogy milyen edzést, vagy mozgást képes az illető végezni, illetve, hogy egyátalán az edzés-e a megfelelő módszer, vagy valami más jellegű tevékenység szükséges először. 

Ez hülyén hangozhat, mert tudjuk, hogy mozogni egészséges és jó hatással van a szervezetre, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha fenntarthatóan szeretnénk fejleszteni az egész szervezetet, az egészségünket, akkor sok esetben először gatyába érdemes rázni a testet, legyen az masszázs, csontkovácsolás, esetleges orvosi beavatkozás vagy valami más, és csak azután terhelni.

Ezek után a TestNevelő fókuszáltan tud mozgást és mozgáskultúrát fejleszteni, a számára kijelölt, edzést kívánó területeken.

Ennek a folyamata a hagyományosan vett edzés, vagy mozgás tanítás és egyben a tesztje annak, hogy a TestNevelő valóban képes megérteni a mozogni vágyó testkultúráját, átlátja-e a szervezet belső összefüggéseit és személyes figyelemmel és visszajelző képességgel olyan gyakorlatokat képes találni, amelyek egyszerre megfelelő mértékű kihívást és jutalmat adnak a mozogni vágyónak.

 

Ha ez sikerül, akkor sokan találhatnak új élményt a mozgásban, sportolásban.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?